Aria · Művészettörténeti Tanulmányok

1. szám

 

Juhos Rózsa
Feszületek a Giambologna-műhelyből, avagy kép és művészet az ellenreformáció korában
19–29

URN: urn:nbn:hu-73825
URL: http://aria.elte.hu/index.php?p1=art&p2=1_3_Juhos
Megjelent: 2010. 2. 18.

Teljes szöveg: PDF

Giambologna feszületei kapcsán felmerül a kérdés, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz az általuk kielégített művészeti és vallásos igények. Két csoport között tehetünk különbséget: a kisbronzok esetében a formátum által feltételezett közeli, intim kapcsolat a szemlélővel az esztétikai szempontokat követő befogadáshoz is jobb feltételeket teremt, míg a nagy méretű, templomtérben álló változatoknál szükségképpen az ábrázolás kultikus szerepe marad előtérben. Ezen túlmenően azt igyekeztem bemutatni, hogy az életnagyságú feszületeken a szobrász hogyan békítette össze e kétfajta igényt. Olyan előzményként szolgáló műveket hívtam segítségül, melyek a 16. század elejének vallási mozgalmaihoz kapcsolódnak, és ez ad nekik keretet az esztétikai és vallásos elmélyülés közötti harmonikus összhang megteremtéséhez. Giambologna törekvésének nem egészen ez a fajta megegyezés a mintája. Viszont az említett mozgalmak olyan passióképet közvetítettek számára, amely beleillett a kor művészeti elképzelésébe, s amely mellett a tridenti reform szelleme is érvényesülhetett: a túlzott érzéki szépség kerülése, a tradicionálisabb képtípus, az egyszerű forma.

Ajánlott idézési mód: Juhos Rózsa: "Feszületek a Giambologna-műhelyből, avagy kép és művészet az ellenreformáció korában", in: Aria 1 (2010), 19–29; URL: <http://aria.elte.hu/index.php?p1=art&p2=1_3_Juhos> [legutóbbi lehívás: 2017. 9. 26.].

Vissza a tartalomjegyzékhez

 

Hírlevélx

 
Email cím:
 

Powered by Feed My Inbox

BibTeXx

RISx